RHYSSA
"Próbáld újra, bukj el
újra, közelebb jutsz!"
- Samuel Beckett
Érezted
már azt, hogy ura vagy önmagadnak, hogy tudod, mi a helyes és mi a helytelen, s
e szerint is cselekszel? Nem mérlegelve, hanem tudod, mert ismered annyira
önmagad?
Úgy
gondolom, soha, nem lehetünk teljesen urai önmagunknak, addig, amíg nem
ismerjük a lényünket.
Szemtől
szembe nézve a tükörbe, tudom, hogy döntés előtt állok. Én nem vagyok Carina és
soha nem leszek olyan, mint Ő.
Én
nem követem a szabályokat, nem öltözök elegánsan, nem beszélek illendően és egy
cseppet sem járok kecsesen. Nem tudom, milyen helyzetben, mi lenne a megfelelő
válasz és az ízlésem sem éppen kifinomult.
Ezek
a ruhák, farmer és egy csipkés felső, vagy egy trikó, jobban tükröznek engem,
mint egy ceruza szoknya, selyem inggel. A hajam inkább omoljon a vállamra, mint
hogy egy kontyba szorítsam. Lobogjon szabadon. Azaz igazság, bármennyire
szeretem a nővéremet, nem tudok Ő lenni, ikrek vagyunk. még is teljesen mások.
Egymás szerepébe bújhatunk pár órára, de nem egy hétre. Ez képtelenség.
Egyedül, pedig, nem élem túl ezt a pár napot. Mély levegőt veszek és felhívom
Queent. szükségem van a megnyugtató kis vörös hangjára és arra, hogy azt
mondja, nem vagyok őrült.
-
Mond, hogy nem vagyok őrült!
-
Szia, Bee, minden rendben? - Barátnőm kissé meglepett hangja, nem lep meg
engem,
-
Ez nem fog menni Qee! - Mély sóhaj a vonal másik végén és már szinte várom a
fejmosás adta szemforgatásom.
-
Akkor mond el nekik!
-
Te megőrültél?!
-
Az előbb még te kérted, hogy mondjam nem vagy az, de azért értékelem! -
Mosolyognom kell, érces hangján. - Rhyssa! Te nem vagy Carina! Meg maga az
ötlet is halva született volt! Aaronnek egyedül kellett volna ezt megoldania,
nem pedig téged is belerángatni! Mond el nekik! - Tudom, hogy igaza van, mert
általában igaza van, de.. a nővéremről beszélünk. Ez minden csak nem egyszerű.
- Itt vagy? - A saját tükörképen, árulóként les vissza rám.
-
Itt. Csak annyira tanácstalan vagyok Queen! Bárcsak itt lenne Nick, ő tudná,
mit kellene tennem - Küzdök a feltörő könnyeimmel.
-
Ezt most hagyd abba! Akkor ne mond el nekik, de legalább Maxwellel őszintének
kell lenned! Rhyssa, épp hogy nem vagy fülig szerelmes! - Az agyam konkrétan
képtelenné válik a gondolkozásra, nem hogy a racionális gondolkozásra.
Nem
táplálhatok érzelmeket egy, szinte vad idegen férfi iránt. Ilyen sem a kémia,
sem a fizika törvényei nem engedélyeznek, vagy még is? Meg lehet valakit
kedvelni, alig öt nap alatt?
-
Most le kell tennem Queen!
-
Ne tegyél semmi meggondolatlant! Bon Voyage! - Elteszem a telefonom,
megigazítom a felsőm és kilépek a mosdóból.
Jude
és Maxwell a nappaliban beszélgetnek, ha tippelnem kellene foci a téma, de
inkább bele se megyek. Az asztalon egy víz, egy whisky, de hiszen még dél sincs
és egy sima kóla. Oh, hát ezt is nevezhetjük váratlan meglepetésnek.
-
Már kezdtem azt hinni, hogy megevett a fürdőszobám. Nem emlékeztem rá, hogy
kannibált rejtettem oda, bár ki tudja. - Rántja meg a vállát, mintha nem is
mondott volna semmi sületlenséget. Komolyan, nehéz elhinni, hogy ő Maxwell
legjobb barátja.
-
Ha csak feleannyira lennél humoros, mint amennyire hiszed magadról, sokkal
humorosabb lennél! - Lehuppanok a fotelbe és magamhoz veszem a kólám, mintha az
meg tudna védeni. Abszurd, tudom!
-
Bírom a csajt! - Emeli poharát. Vetek egy pillantást Maxwellre, de szinte
azonnal mégis bánom. Engem figyel. Tekintetével, mely mindig elvarázsol, mintha
átlátna rajtam. Mintha, meg tudná fejteni minden titkom.
Elkapom
a fejem. Remek Rhyssa. Ezt jobban meg se tudtad volna csinálni. Ha a
balfaszságért Oscar - díj járna, már megnyertem volna! Lehet mondani, hogy
elegendő kevesebb, mint egy hét, hogy többszörös Oscar-díj nyertes legyek.
Késztetést éreztem, hogy hisztérikusan felnevessek.
-
Beszéljünk, Aaronről! - Jude, enyhén megbiccenti a fejét, mint aki tudja, hogy
időre van szükségem, hogy összeszedjem magam.
Előre
leszögezem, nem vagyok szerelmes, csupán nem közömbös nekem az előttem ülő,
igen jó képű és fantáziagerjesztő férfi.
A
kémia határozottan működik.
-
Ismerem már egy ideje, de hogy őszinte legyek, amikor megismertem, korán sem
volt ilyen - Ha visszagondolok, ezzel a kijelentésemmel még csak nem is
hazudtam. Amikor a nővérem haza hozta, kedvesnek tűn, túl kedvesnek. Amolyan
tenyérbe mászó alak volt, kezdetben még csak probléma se volt vele. - A bajok,
akkor kezdődtek, amikor a cégnél saját csapatot kaptam és a részleg főnöke
lettem. Egyértelműen megnőtt nem csak a fizetésem, de a hatásköröm és a
befolyásom is. Több információhoz jutottam hozzá, mint eddig bármikor.
-
Hülye lett volna erre a lehetőségre nem lecsapni. Gondoljatok bele - Kezdett
bele Jude. Vettem egy pillantást Maxwellre, aki Judera koncentrált, én pedig
szemtelenül meglestem őt. - Ez egy építkezési cég. Rengeteg engedéllyel,
térképpel és legfőképpen hajóval. A Local&Beats pedig főleg külföldi
megbízatásokkal foglalkozik. Egyenes út az illegális haszonhoz, ha kihasználja
Carina pozícióját, határ a csillagos ég. - Felém fordul - Neked, még csak
tudnod se kell róla, mert észre se vennéd, hogy ő időközönként, ezt - azt
megles tőled. Helyesebben ellop tőled. - Mélyen meghúzza a poharát. Logikusnak
tűnik, amit mond. Ha abból indulok ki, hogy Carina mennyire szerelmes. Valóban
nem tűnne fel neki, ha Aaron megnézne pár fájlt, esetleg aktát vagy, igazából
ennyi erővel már minden tervrajzot és útvonalat, hogy kiknek szállítanak és
kiktől kapják a beszerzési árut.
-
Rájöttem! - Hirtelen felállok. Ha végig gondolom, teljesen logikusan jön ki. -
Aaron ennél egyszerűbb dolga nem is lehetne. Figyeljetek! - Elkezdek fel alá
járkálni. - Rengeteg cége van, befolyása és még sikkaszt az apjától is. Pénze
van dögivel, részvények is. Azzal, hogy a tervrajzokat és a térképeket
használja, meg a dokumentumokat, csak annyit ér el vele, hogy a ranglista
csúcsragadozója lesz. Ami annyit jelent, hogy.
-.
hogy, amint megszerzi a legfőbb igazgatás szerepét, a kis cégek akár önként és
dalolva adhatják be a kulcsot, Aaron fel fogja vásárolni a helyet. Ez még a
jobbik eset, ha viszont nem felvásárolja, garantálható, hogy egy büdös vasuk
nem marad a tulajdonosoknak - Jude tökéletesen fejezte ki magát.
-
Arról nem is beszélve, hogy nem csak a kis cégek fuccsolnak be. Emberek ezrei
lesznek munkanélküliek. Aaron mást sem akar, mint hogy minden az övé legyen és
mindenhol az ő emberei dolgozzanak. Én is bezárhatom a céget és biztos vagyok
afelől, hogy a Local&Beats is nagyon hamar lehúzhatja a rolót.
Teljes
mértékig igaza van. A nővéremnek fogalma sincs, mibe keveredett, de nekem se.
Egyáltalán nem lep meg, hogy ekkora slamasztikába sikerült kerülni. Ki kell
kecmeregnem ebből valahogy.
-
Carina? – Ha nővéremet összefüggésbe hozzák ezzel vagy bármilyen sikkasztói
üggyel, az örökre derékba töri a karrierjét és jobb esetben, nem kerül
börtönbe. – Carina?!
Fel
alá kezdek járkálni a szobába. Csinálnom kell valamit. De azonnal. Valamit,
igazából bármit, csak Aaron ne legyen Carina közelében. Mindig tudtam, hogy
Aaron gátlástalan, mocskos és aljas, de, hogy valaki ennyire pénzhajhász
legyen, az valami elképesztő.
Egy
biztos, nem állhatok ezzel Carina elé, amíg nincs kézzel fogható bizonyítékom!
-
Szerinted velünk van még, vagy kezdjek el ásni a hátsó kertben? – nevet a
poharába Jude.
-
Nagyon szellemes vagy! – Leülök és meredten bámulok magam elé.
Még
pár percet beszélünk, aztán végül elindultunk, mielőtt az egész ház felébredne.
de előrébb akkor sem jutunk.
A
kocsiban néma csend honolt, mintha Maxwell is agyalna valamin. Szinte hallom,
ahogy a fogaskerekek kattognak a fejében, de az is lehet, hogy csak a sajátomat
hallom. Elbizonytalanodtam!
Valahogy,
nekem mindig sikerül a legrosszabb döntést meghoznom és akkor bajt keverni a
fejem fölött, hogy a jó Isten se teheti már rendbe. Vajon ez egy égi jel?
A
nagy gondolkozásomban észre se vettem, hogy megérkeztünk. Kiszállok a kocsiból
és felrohanok a lépcsőn. A ház még üres és ahelyett, hogy a szobámba mennék,
Rebeccáéba veszem az irányt. Összegömbölyödve fekszik az ágyban, nem csoda,
hisz még mindenki alszik, csak Maxwell és én vagyunk már fent.
-
Ne bámulj!
Idegesítő! – Elmosolyodom és kuncogok, mire ő csak magára húzza a takarót. Diszkrét
jelzése, hogy hagyjam békén.
-
Azt hiszem,
kedvelem Judeot! – Tényleg! Magamat is meglepem vele, de kedvelem és meg is
értem, miért a legjobb barátok.
-
Őt mindenki
kedveli, mert sármos, vicces és röhejesen egocentrikus. Most pedig húzz ki a
szobámból, aludni akarok!
Nevetve
vágom hozzá a díszpárnát. Kilépek a
folyosóra és a szobám felé veszem az irányt, de furcsa ötletből, még is inkább
Maxwell szobája felé tartok. Az ajtórésnyire nyitva, így bemerészkedek. Azonnal
meglátom széles vállait, amint a laptopja előtt ül.
-
Hát te…- Még
mielőtt feltenném a kérdést, meglátom, mit ügyködik a laptopján. Nagy betűkkel,
beírva a keresőbe. Rhyssa Sabine
MCCATHLYN.- A szavadat adtad! – Hangom remeg, de nem tudom eldönteni,
hogy a dühtől vagy a torkomat égető könnyek miatt.
-
Carina…- Feláll,
de már akkor tudom, hogy minden szó felesleges. Átvert és én nem tűröm az
árulókat. Őszinte akartam lenni vele, azt akartam, hogy engem ismerjen és ne
azt, hogy azok alapján, amit az internet ír. Megmásított, kiforgatott, a sajtó
által megalkotott Rhyssat ismerjen. Csak annyit akartam, hogy engem ismerjen
meg. – Megmagyarázom!
-
Megmagyarázod?
Igen? – Dühtől remegő hangom, szinte kiabálva teszem fel neki a kérdést, bár
nem tudom, akarom a választ hallani, hogy akarom e, hogy itt álljon előttem és
magyarázkodjon.
-
Igen. Tudom, hogy
megígértem és sajnálom, hogy nem tartottam be, de egyszerűen nem hagyott
nyugodni. Sajnálom!
-
A sajnálatoddal
együtt menj a pokolba! – Elindulok vissza a folyosóra, azzal a szándékkal, hogy
a kocsimig és Floridáig meg sem állok.
Egy erős szorítás
a csuklómon azonban megakadályoz ebben.
-
Miért véded őt
ennyire, hisz ő is nagy szerepet játszott annak a fiúnak a halálában. – A bűntudat
és az emlékek, óriási súlyként zuhannak rám. Látásomat elhomályosítják a
könnyek. Nem értheti, nem tudja, hogy mindennap átkozom magam és imádkozom,
hogy akárhol is van Nicolas, jól legyen, és azt kívánom, bárcsak itt lenne!
-
Te semmit sem
érthetsz ebből! – Kirántom a kezem és neki megyek háttal az ajtónak, mire az
becsapódik. – Elhiheted nekem, hogy minden egyes átkozott nap, átkozom magam,
amiért nem szóltam akkor közben. Amikor nem mondtam el, hogy valami nem
stimmel, amikor éreztem, hogy az a lány, csak a bajt hozza a fejünkre, nem
mást.
Mindennap azért fohászkodom, hogy jól legyen és
bocsánatért esedezem, amiért hagytam, hogy a legjobb barátomat egy ostoba
nőszemély megmérgezze. De nem tettem semmit és hiszed vagy sem, pontosan tudom,
mit gondol rólam a nővérem!
-
Fogalmam sincs,
hogy miről beszél most Carina. Miért éreznél így te?
-
Mert én vagyok
Rhyssa! Rhyssa Sabine McCathlyn vagyok, az a lány, aki után kutakodsz, és akit
gyilkossági bűnrészességgel vádolsz!
Szia. Imádom a blogod és örülök hogy visszatértél. 😘 Ez a rész is fenomenális lett, csak miért?? Miért a legjobb résznél hagyod abba??
VálaszTörlésPuszi Clara 😘
Drága Clara!
TörlésIgen elég sokáig elvoltam tűnve, amit tényleg restellek, de sok minden dolgom volt, de ez idő alatt, szakítottam az írásra is időt, de közel sem annyit, mint régen...
Nagyon szépen köszönöm!
Örülök, hogy tetszett, nagyon jól esik!
Hát, ha minden rész végén lelőném a póént, akkor senki sem olvasná, nem gondolod? :D
Amint tudok érkezem az új résszel, de valószínűleg, mint tavaly, két hetente lesz, egy rész!
Ölel;
Amnestia S.
Szia! Esetleg van esely ra hogy valamikor folytatod? Nagyon szerettem a tortenetet a karaktereket ahogy irsz kar lenne abba hagyni persze megertem ha nincs ra idod :)
VálaszTörlésDrága Adaline!
TörlésA történet nincs abba hagyva és amint tudom, hozom az új részt, de mint mondtad, nem sok időm van, de igyekszem minél hamarabb és sűrűbben hozni a részeket!
ölel;
Amnestia S.